Családterapeuta képzés

A család jó esetben az a hely, ahol szeretve, elismerve és biztonságban érezhetjük magunkat, önmagunkat adhatjuk és magunk is szeretetet nyújthatunk, kapcsolódhatunk másokhoz. A család a szocializáció egyik fő és első színhelye, a gyerekek mintáikon keresztül szívják magukba az együttélés és az együttműködés szabályait. A család védőháló a külvilág nehézségeivel szemben.

A mai világ rengeteg kihívás elé állítja a családokat: a társadalmi-gazdasági nyomás a családokon, a felgyorsult világ, a válások növekvő száma, egyszülős családok, mozaikcsaládok, kulturális különbségek családon belül, örökbefogadás, nevelőszülőség, mind-mind olyan tényező, amivel számolni kell.

A fenti tényezők és a családokat körbevevő világ változásai nehézségeket hoznak be a családok életébe, amelyek változatos tünetekben jelenhetnek meg: elhúzódó konfliktusok, egymástól való elfordulás, elszigetelődés, felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt megjelenhetnek különböző viselkedési zavarok, pszichoszomatikus zavarok.

Hogyan segít a családi nehézségeken a családterapeuta?

A családterapeuta az egész család működésének veszi górcső alá, akkor is, ha a család olyan problémával fordul hozzá, hogy a tíz éves gyermek verekszik az iskolában.

Miért is teszi ezt? Mert a családterápia egyik sarokköve a rendszerszemlélet. Ez azt jelenti, hogy a családtagok folyamatosan és kölcsönösen hatnak egymásra, és az egyik változása kihat a másik családtag működésére. Azt is jelenti, hogy a családban felbukkanó -akár az egész családot, akár csak meghatározott  családtagot sújtó – probléma az egész rendszer működéséből ered. Így a tíz éves verekedős gyerek helyzetét sem rendezi le azzal, hogy jobban kell fegyelmezni vagy meg kell büntetni a gyereket, hanem az egész családi működést figyeli.

Ebből kifolyólag gyakran az egész együtt élő család megjelenik az ülésen gyerekekkel együtt, és közös feladatokat kapnak. Természetesen a folyamat során elképzelhető, hogy a családterapeuta bizonyos ülésekre csak meghatározott családtagokat hív meg.

Az üléseken változatos, olykor rajzos, mozgásos feladatokat kap a család, illetve gyakran házi feladatot is kapnak az ülések között.

Milyen képzésen kell részt venni, ha családterapeuta szeretnék lenni?

Jelenleg Magyarországon felsőoktatásban alapszakon nem lehet családterapeuta képesítést szerezni. Amennyiben valaki pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus végzettséggel rendelkezik, akkor a Magyar Családterápiás Egyesület komplex elméleti, gyakorlati, önismereti felnőttképzését abszolválva családterapeuta titulust kap. Ezen felül még két felsőoktatási intézmény családkonzulens/családterapeuta szakirányú továbbképzésében lehet oklevelet szerezni.

Azonban ezekben az esetekben is igaz, hogy pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus végzettség hiányában családkonzulens végzettség szerezhető.

Mi a kettő közötti különbség az alapvégzettségen túl?

A kulcsszó a kompetencia határ: családkonzulens terápiás tevékenységet nem végezhet, diagnózist, kezelési tervet nem állíthat fel. Ezeken túl azonban rengeteg eszköz és technika, szemléletmód áll a családkonzulens rendelkezésére, amellyel hathatós segítséget nyújthat a hozzáforduló családok számára.

Számos olyan családi elakadás van, amely nem igényel terápiás beavatkozást, hanem egyéb eszközökkel is kezelhető.

A családterápia/családkonzultáció egyik sajátossága a különböző irányzatok, megközelítések integrálása, ezért más segítői tevékenységbe praxisba beilleszthető.

Milyen egyéb családokra fókuszáló segítő szakmák vannak?

A családterápián/családkonzultáción túl nem szabad megfeledkezni az egyéb családokat segítő szakmák tárházáról: családi tanácsadó, családi coach, párkapcsolati coach, kamaszcoach, relationship coach.

Igen, ezeknek a segítői szakmáknak is bőven van létjogosultsága! A coaching, a kommunikáció, a kölcsönös megértés, a konfliktuskezelés, erőforrásbővítés eszközeivel szép eredményeket tudnak elérni terápiát nem igénylő családi problémák kezelésénél.

Ezen szakmák elsősorban felnőttképzés keretében sajátíthatóak el.

Minden segítői szakma alapköve a rendszeresen önismereti és szakmai fejlődés, ezért érdemes a már megszerzett és gyakorlatba átforgatott tudásunkat új dolgokkal bővíteni, képességeinket folyamatosan fejleszteni.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a képzés kiválasztásánál?

Fentiek alapján először érdemes magadban tisztázni, hogy mi a hosszútávú célod a családokkal való foglalkozás témájában, illetve, hogy milyen családi problémák kezelését céloznád meg.

Mindenképpen célravezető alaposan körbejárni a képzési kínálatot, meggyőződni az oktatók személyéről, az elméleti tudás alaposságáról, illetve fontos szempont az is, hogy mennyire gyakorlatorientált az adott képzés. Lényeges tényező, hogy milyen szemléletből közelíti meg a családok segítését, és ezzel mennyire tudsz azonosulni.

A családok segítése rengeteg irányból, szálból, megközelítéssel történhet, de nem feledkezhetünk meg az emberi tényezőről sem. Válassz olyan képzést, ami az empatikus, érzékeny, motiváló szakmai éned felfedezésében is bátorít!